Gyors navigáció
Mi az a kamatkockázat?
A kamatlábkockázat a befektetési veszteségek lehetősége, amelyet az új hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok uralkodó kamatlábainak felfelé történő elmozdulása válthat ki.Ha például a kamatlábak emelkednek, egy kötvény vagy más fix kamatozású befektetés értéke csökken a másodlagos piacon.A kötvény árfolyamában bekövetkezett változást a kamatlábak változása miatt a futamidőnek nevezzük.
A kamatkockázat csökkenthető különböző futamidejű kötvények vásárlásával, vagy a fix kamatozású befektetések kamatcsereügyletekkel, opciókkal vagy egyéb kamatderivatívákkal történő fedezésével.
Kulcs elvitelek
- A kamatlábkockázat annak lehetősége, hogy az általános kamatlábak változása csökkenti egy kötvény vagy más fix kamatozású befektetés értékét:
- A kamatlábak emelkedésével a kötvényárak csökkennek, és fordítva.Ez azt jelenti, hogy a meglévő kötvények piaci ára csökken, hogy ellensúlyozza az új kötvénykibocsátások vonzóbb kamatait.
- A kamatlábkockázatot a fix kamatozású értékpapír futamidejével mérik, a hosszabb lejáratú kötvények árfolyamérzékenysége nagyobb a kamatlábváltozásokra.
- A kamatlábkockázat csökkenthető a kötvénylejáratok diverzifikációjával, vagy kamatderivatívákkal fedezhető.
Kamatkockázat
A kamatkockázat megértése
A kamatlábak változása számos befektetést érinthet, de a legközvetlenebbül a kötvények és egyéb fix kamatozású értékpapírok értékét érinti.A kötvénytulajdonosok ezért gondosan figyelemmel kísérik a kamatlábakat, és az alapján hoznak döntéseket, hogy a kamatlábak hogyan változnak az idő múlásával.
A fix kamatozású értékpapírok esetében a kamatlábak emelkedésével az értékpapírok ára csökken (és fordítva). Ennek az az oka, hogy a kamatlábak növekedésével nő a kötvények tartásának alternatív költsége – vagyis nagyobb a költsége annak, ha egy még jobb befektetést veszítünk el.A kötvények kamatlábai ezért kevésbé vonzóak, ahogy a kamatláb emelkedik, így ha egy 5%-os fix kamatlábat fizető kötvény 1000 dolláros névértékén forog, miközben az uralkodó kamatlábak is 5%-osak, akkor sokkal kevésbé lesz vonzó a kereskedés. ugyanaz az 5%, amikor az árak máshol kezdenek emelkedni mondjuk 6%-ra vagy 7%-ra.Ahhoz, hogy ezt a piaci gazdasági hátrányt kompenzálják, ezeknek a kötvényeknek az értékének csökkennie kell - mert ki akar majd 5%-os kamatozást birtokolni, ha más kötvénnyel 7%-ot kaphat.
Ezért a fix kamatozású kötvények esetében, amikor a kamatlábak a rögzített szint fölé emelkednek, a befektetők olyan befektetésekre váltanak, amelyek a magasabb kamatlábat tükrözik.A kamatváltozás előtt kibocsátott értékpapírok az új kibocsátásokkal csak áreséssel tudnak versenyezni.
A kamatlábkockázat olyan fedezeti vagy diverzifikációs stratégiákkal kezelhető, amelyek csökkentik a portfólió tényleges futamidejét, vagy kiiktatják a kamatlábváltozások hatását.Erről bővebben lásd: Kamatlábkockázat kezelése.
Példa a kamatlábkockázatra
Tegyük fel például, hogy egy befektető ötéves futamidejű, 500 dolláros kötvényt vásárol 3%-os kuponnal.Ezután a kamatok 4%-ra emelkednek.A befektetőnek gondot okoz majd a kötvény eladása, amikor újabb, vonzóbb kamatozású kötvénykínálatok jelennek meg a piacon.Az alacsonyabb kereslet a másodlagos piacon is alacsonyabb árakat vált ki.A kötvény piaci értéke az eredeti vételár alá csökkenhet.
Ennek a fordítottja is igaz.Az 5%-os hozamot hozó kötvény nagyobb értéket képvisel, ha a kamatlábak e szint alá csökkennek, mivel a kötvénytulajdonos a piachoz képest kedvező fix hozamot kap.
Kötvényár-érzékenység
A meglévő, eltérő lejáratú, fix kamatozású értékpapírok értéke a piaci kamatlábak emelkedésével különböző mértékben csökken.Ezt a jelenséget „árérzékenységnek” nevezik, és a kötvény futamidejével mérik.
Tegyük fel például, hogy két fix kamatozású értékpapír van, az egyik egy éven belül, a másik pedig 10 éven belül.A piaci kamatlábak emelkedésekor az egyéves értékpapír tulajdonosa legfeljebb egy évre alacsonyabb hozamú kötvénybe akasztás után újra befektethet egy magasabb kamatozású értékpapírba.De a 10 éves értékpapír tulajdonosa még kilenc évig leragad az alacsonyabb kamat mellett.
Ez indokolja a hosszabb távú értékpapír alacsonyabb árértékét.Minél hosszabb az értékpapír lejárati ideje, annál jobban csökken az árfolyam egy adott kamatemeléshez képest.
Vegye figyelembe, hogy ez az árérzékenység csökkenő ütemben jelentkezik.Egy 10 éves kötvény lényegesen érzékenyebb, mint egy 1 éves, de egy 20 éves kötvény csak valamivel kevésbé érzékeny, mint egy 30 éves.
Lejárati kockázati prémium
A hosszú lejáratú kötvények általában lejárati kockázati prémiumot kínálnak magasabb beépített megtérülési ráta formájában, hogy kompenzálják a kamatláb időbeli változásaiból eredő hozzáadott kockázatot.A hosszabb lejáratú értékpapírok hosszabb futamideje magasabb kamatkockázatot jelent ezen értékpapírok esetében.A befektetők nagyobb kockázatvállalásának kompenzálására a hosszabb lejáratú értékpapírok várható megtérülési rátája jellemzően magasabb, mint a rövidebb lejáratú értékpapíroké.Ezt lejárati kockázati prémiumnak nevezik.
Más kockázati prémiumok, például a nemteljesítési kockázati prémiumok és a likviditási kockázati prémiumok meghatározhatják a kötvényekre kínált kamatlábakat.