Mi az a merkantilizmus?

A merkantilizmus a 16. századtól a 18. századig tartó gazdasági kereskedelmi rendszer volt.A merkantilizmus azon az elven alapult, hogy a világ gazdagsága statikus, következésképpen a kormányoknak szabályozniuk kellett a kereskedelmet, hogy gazdagságukat és nemzeti hatalmukat építsék.Sok európai nemzet megpróbálta a lehető legnagyobb részt felhalmozni ebből a vagyonból azáltal, hogy maximalizálja exportját és korlátozza importját a vámtarifákban.

A merkantilizmus megértése

A merkantilizmus a gazdasági nacionalizmus egyik formája volt, amely korlátozó kereskedelmi gyakorlatok révén egy nemzet jólétét és hatalmát kívánta növelni.Célja az volt, hogy egy állam arany- és ezüstkészletét exporttal növelje, semmint importtal kimerítse.A hazai foglalkoztatást is igyekezett támogatni.

A merkantilizmus a kereskedők és termelők (például az angliai kelet-indiai társaság és a holland kelet-indiai társaság) érdekeire összpontosított, és szükség szerint védte tevékenységüket.

A merkantilizmusnak több figyelemre méltó jellemzője volt.

1.A gazdagság statikus természetébe vetett hit

A pénzügyi vagyont korlátozottnak tekintették (a nemesfémek ritkasága miatt). A jólétet és hatalmat kereső nemzeteknek a lehető legtöbb vagyont kellett biztosítaniuk más nemzetek rovására.

2.Az aranykínálat növelésének szükségessége

Az arany gazdagságot és hatalmat képviselt.Fizethetne a katonákért, a természeti erőforrások tengeri feltárásáért és a terjeszkedő birodalmakért.Az invázió ellen is védelmet nyújthatna.Az arany hiánya egy nemzet bukását jelentette.

3.A kereskedelmi többlet fenntartásának szükségessége

Ez a vagyonépítés szerves része volt.A nemzeteknek jobban kellett az exportjuk értékesítésére (és a kapcsolódó bevételek beszedésére) összpontosítaniuk, mint az importra (és az arany országokból való kiküldésére) fordított kiadásokra.

4.A nagy népesség jelentősége

A nagy népesség a gazdagságot képviselte.Egy nemzet népességének növelése szerves részét képezte a munkaerő-ellátásnak, a hazai kereskedelem támogatásának és a hadseregek fenntartásának.

5.A kolóniák használata a gazdagság támogatására

Egyes nemzeteknek kolóniákra volt szükségük nyersanyagokért, munkaerő-ellátásra és módra, hogy a vagyont ellenőrzése alatt tartsák (azáltal, hogy a gyarmatoknak eladták azokat a termékeket, amelyeket nyersanyagaik előállítottak). Lényegében a gyarmatok növelték a nemzet vagyonteremtő erejét és nemzetbiztonságát.

6.A protekcionizmus alkalmazása

Egy nemzet azon képességének védelme, hogy kereskedelmi többletet építsen ki és tartson fenn, magában foglalta a gyarmatoknak a más nemzetekkel való kereskedelem megtiltását és az importált árukra vonatkozó vámok kivetését.

A merkantilizmus története

Európában az 1500-as években először észlelték a merkantilizmust azon az elképzelésen, hogy egy nemzet gazdagságát és hatalmát az export növelése és az import korlátozása szolgálja a legjobban.

A merkantilizmus váltotta fel a feudális gazdasági rendszert Nyugat-Európában.Abban az időben Anglia volt a Brit Birodalom epicentruma, de viszonylag kevés természeti erőforrással rendelkezett.

Vagyonának növelése érdekében Anglia olyan fiskális politikát vezetett be, amely eltántorította a gyarmatosítókat attól, hogy külföldi termékeket vásároljanak, és ösztönzőket teremtett arra, hogy kizárólag brit árukat vásároljanak.Például az 1764-es cukortörvény megemelte a gyarmatok által importált külföldi finomított cukorra és melaszra kivetett vámokat.Ennek a megemelt adónak az volt a célja, hogy a nyugat-indiai brit cukortermelők monopóliumot szerezzenek a gyarmati piacon.

Hasonlóképpen, az 1651-es hajózási törvény megtiltotta a külföldi hajóknak a brit partok mentén folytatott kereskedelmet, és megkövetelte, hogy a gyarmati export először átmenjen a brit ellenőrzésen, mielőtt újra elosztaná őket Európában.

Az ehhez hasonló programok kedvező kereskedelmi mérleget eredményeztek, ami növelte Nagy-Britannia nemzeti vagyonát.

A merkantilizmus alatt a nemzetek gyakran bevették katonai erejüket, hogy biztosítsák a helyi piacok és ellátási források védelmét.A merkantilisták azt is hitték, hogy egy nemzet gazdasági állapota nemesfémek, például arany vagy ezüst tulajdonában mérhető.Szintjük emelkedni kezdett a megnövekedett új lakásépítés, a megnövekedett mezőgazdasági termelés és az erős kereskedelmi flotta miatt, amely további piacokat szolgált ki árukkal és nyersanyagokkal.

francia merkantilizmus

A merkantilizmus vitathatatlanul legbefolyásosabb támogatója, Jean-Baptiste Colbert francia pénzügyi főellenőr (1619-1683) külkereskedelmi gazdasági elméleteket tanulmányozott.Egyedülálló helyzetben volt ahhoz, hogy merkantilista elképzeléseket valósítson meg.Colbert hithű monarchista olyan gazdasági stratégiát szorgalmazott, amely megvédi a francia koronát a felemelkedő holland kereskedőosztálytól.

Colbert a francia haditengerészet méretét is megnövelte, abban a hitben, hogy Franciaországnak ellenőriznie kell kereskedelmi útvonalait, hogy növelje gazdagságát.Bár gyakorlata végül sikertelennek bizonyult, ötletei rendkívül népszerűek voltak.Végül beárnyékolta őket a szabadpiaci közgazdaságtan elmélete.

Brit gyarmati merkantilizmus

A brit gyarmatokra az itthoni merkantilista politika közvetlen és közvetett hatásai voltak kitéve.Íme néhány példa:

• Ellenőrzött termelés és kereskedelem: A merkantilizmus messzemenő kereskedelmi korlátozások elfogadásához vezetett, ami meggátolta a gyarmati vállalkozások növekedését és szabadságát.
• A rabszolga-kereskedelem terjeszkedése: A kereskedelem háromszögletűvé vált a Brit Birodalom, gyarmatai és a külföldi piacok között.Ez elősegítette a rabszolga-kereskedelem fejlődését számos kolónián, beleértve Amerikát is.A kolóniák rumot, gyapotot és más, az afrikai imperialisták által igényelt termékeket biztosítottak.A rabszolgákat viszont visszavitték Amerikába vagy Nyugat-Indiába, és cukorért és melaszért cserélték el.
• Infláció és adózás: A brit kormány azt követelte, hogy a kereskedést arany és ezüstszálak felhasználásával bonyolítsák le, folyamatosan keresve a pozitív kereskedelem egyensúlyát.A gyarmatoknak gyakran nem maradt elegendő biléta a saját piacaikon való forgalomba hozatalhoz, ezért papírvalutát bocsátottak ki annak pótlására.A nyomtatott pénznemek nem megfelelő kezelése inflációs időszakokat eredményezett.Ezen túlmenően, mivel Nagy-Britanniában szinte állandó háborús állapot uralkodott, súlyos adóztatásra volt szükség a hadsereg és a haditengerészet támogatásához.Az adók és az infláció kombinációja nagy gyarmati elégedetlenséget váltott ki.

Gyarmati amerikai merkantilizmus

A merkantilizmus védelmezői azzal érveltek, hogy erősebb gazdaságokat hozott létre azáltal, hogy összeházasította a gyarmatok aggodalmait az alapító országakéval.Elméletileg, amikor a brit gyarmatosítók létrehozták saját termékeiket, és másokat szereztek az alapító nemzettel való kereskedés révén, függetlenek maradtak az ellenséges nemzetek befolyásától.

Eközben Nagy-Britannia profitált abból, hogy nagy mennyiségű nyersanyagot kapott a gyarmatosítóktól, amely szükséges volt a termelő gyártási szektorhoz.

A merkantilizmus kritikusai úgy vélték, hogy a nemzetközi kereskedelem korlátozása növelte a kiadásokat, mivel minden importot, a termék eredetétől függetlenül, brit hajókkal kellett szállítani.Ez radikálisan megemelte a telepesek áruköltségeit, akik úgy vélték, hogy ennek a rendszernek a hátrányai meghaladják a Nagy-Britanniához való csatlakozás előnyeit.

A Franciaországgal vívott költséges háború után a bevételek utánpótlására éhes Brit Birodalom megemelte a telepesek adóját, akik fellázadtak a brit termékek bojkottálásával, ennek következtében az import egyharmadával csökkentették.Ezt követte 1773-ban a Boston Tea Party, ahol az indiánoknak álcázott bostoni gyarmatosítók három brit hajón csaptak le.Több száz teásládát ürítettek ki a kikötőbe, hogy tiltakozzanak a teára kivetett brit adók és a Kelet-indiai Társaság monopóliuma ellen.Nagy-Britannia, hogy megerősítse merkantilista uralmát, erősebben lépett fel a gyarmatokkal szemben.Ennek eredménye volt a forradalmi háború.

A kereskedők és a merkantilizmus

A 16. század elejére az európai pénzügyi teoretikusok megértették a kereskedő osztály fontosságát a vagyonteremtésben.A késő középkorban virágoztak azok a városok és országok, amelyek árukat árulnak.

Következésképpen sokan úgy gondolták, hogy az államnak lehetővé kell tennie vezető kereskedői számára, hogy kizárólagos, kormány által ellenőrzött monopóliumokat és kartelleket hozzanak létre.A kormányok szabályozásokat, támogatásokat és (ha szükséges) katonai erőt alkalmaztak, hogy megvédjék ezeket a monopolhelyzetű vállalatokat a hazai és a külföldi versenytől.

A polgárok pénzt fektethettek be merkantilista társaságokba, cserébe a tulajdonjogért és a korlátozott felelősségért a királyi alapokmányukban.Ezek a polgárok részesedést kaptak a társaság nyereségéből.Lényegében ezek voltak az első vállalati részvények, amelyekkel kereskedtek.

A leghíresebb és legerősebb kereskedőcégek a brit kelet-indiai társaság és a holland kelet-indiai társaság voltak.A Brit Kelet-Indiai Társaság több mint 250 éven keresztül fenntartotta a kizárólagos, királyi jogon biztosított jogot a Nagy-Britannia, India és Kína közötti kereskedelem folytatására.Kereskedelmi útjait a Királyi Haditengerészet védte.

Mercantilizmus vs.Imperializmus

A merkantilista kormányok manipulálják a nemzet gazdaságát, hogy kedvező kereskedelmi egyensúlyt hozzanak létre.Az imperializmus a katonai erő és a tömeges bevándorlás kombinációját alkalmazza a kevésbé fejlett régiókban a merkantilizmus ellen.A katonai kampányok arra kényszerítették a lakosságot, hogy kövessék az uralkodó országok törvényeit.A merkantilizmus és az imperializmus kapcsolatának egyik legerőteljesebb példája az amerikai gyarmatok Nagy-Britannia általi létrehozása.

Mercantilizmus vs.Kapitalizmus

A kapitalizmus számos előnnyel rendelkezik a merkantilizmussal szemben az egyének, a vállalkozások és a nemzetek számára.A kapitalizmus szabadkereskedelmi rendszerével az egyének a megfizethető áruk nagyobb választékából profitálnak.Másrészt a merkantilizmus korlátozza az importot és csökkenti a fogyasztók választási lehetőségeit.A kevesebb import kevesebb versenyt és magasabb árakat jelent.

A merkantilista országok gyakran folytattak háborút az erőforrások ellenőrzése érdekében.A szabadkereskedelmi rendszerben működő nemzetek kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokban gazdagodtak.

A legendás közgazdász, Adam Smith, a The Wealth of Nations című alapművű könyvében úgy érvelt, hogy a szabad kereskedelem lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy a leghatékonyabban előállítható áruk előállítására szakosodjanak.Ez magasabb termelékenységhez és nagyobb gazdasági növekedéshez vezetett.

A merkantilizmus ma

Ma a merkantilizmus elavultnak számít.A második világháború katasztrófája rávilágított a nacionalista politika lehetséges veszélyére.A világot a globális kereskedelem és kapcsolatok felé is ösztönözte, az ellenük való küzdelem módjaként.

A merkantilizmust azonban nehéz elkerülni.Például a háború után még mindig kereskedelmi akadályokat alkalmaztak a helyben megrögzött iparágak védelmére.Az Egyesült Államok protekcionista kereskedelmi politikát fogadott el Japánnal szemben, és önkéntes exportkorlátozásokról tárgyalt a japán kormánnyal, ami korlátozta a japán exportot az Egyesült Államokba.

Ma Oroszország és Kína még mindig merkantilista rendszert használ, mert olyan jól együttműködik kormányformáikkal.Erősen támaszkodtak arra, hogy képesek ellenőrizni a külkereskedelmet, a fizetési mérlegüket és a devizatartalékaikat.Arra is törekedtek, hogy alacsonyabb árképzéssel relatíve vonzóbbá tegyék exportjukat.

A globalizáció hatásai miatt sok nemzet és népük szenved attól, hogy úgy érzi, elveszítette vagyonát, ellenőrzését és presztízsét.Ez vonzóbbá tette a merkantilizmus részét képező nacionalizmust.Segített hatalomra juttatni Donald Trumpot az Egyesült Államokban és Narendra Modit Indiában.

2018-ban Trump elnök vámokat vetett ki a kínai importra, és ezzel a mai napig tartó kereskedelmi háborút indított el.

Alsó vonal

A szabadkereskedelmi közgazdasági elmélet előfutára, a merkantilizmus uralkodott három évszázadon át.A merkantilizmus pénzügyi vagyonteremtéssel és állami hatalommal kapcsolatos elmélete támogatta a protekcionizmus alkalmazását az exportbevételek növelésére és az import csökkentésére.A kutatás és a gyarmatosítás korszakát indította el a nyersanyagok, az ellenőrizhető kereskedelmi partnerek és a vagyon nettó átruházása érdekében.

A materializmust a világ számos részén felváltotta a szabadkereskedelmi elmélet és a kapitalizmus.Ez azonban továbbra is látható a más nemzetekkel folytatott tisztességes (vagy tisztességtelen) kereskedelmi egyensúlyra törekvő nemzetek kormányai által kivetett vámokban.